A fontosabb változások között van a saját jogú nyugdíjasok általános járulékmentessége, az egyéni járulékkötelezettségek összevonása, a járulékfizetési alsó határ, a társas és egyéni vállalkozók járulékalap korrekciójának megszüntetése, valamint a hátralék miatti TAJ kártya inaktiválás.
Az új Tbj egyik legfontosabb előírása a TAJ kártyákkal kapcsolatos.
Ennek értelében, ha a magánszemély egészségbiztosítási szolgáltatási járulék hátraléka egy meghatározott szintet meghalad, akkor a magánszemély TAJ kártyáját inaktiválják, azaz érvénytelenné válik.
Az érvénytelenné vált TAJ kártyával nem lehet térítésmentes egészségügyi szolgáltatást igénybe venni, egészen addig, amíg nem rendezik a fennálló tartozást, visszamenőlegesen is.
A legutóbbi módosítási javaslat pedig a TAJ kártya érvénytelenítését kiváltó hátralék mértékét 3 hónapról a 2024. július 1-től felmerülő 6 havi kötelezettség összegére emelné. A július 1. előtt keletkezett tartozás összegét a TAJ kártya érvénytelenítésére vonatkozó rendelkezések alkalmazása során nem kell figyelembe venni.
Aki nyugdíjast foglalkoztat
A saját jogú nyugdíjasokat általános járulékmentesség illeti majd meg, függetlenül a foglalkoztatás formájától. Ezzel párhuzamosan a kifizető is mentesül a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól, ha saját jogú nyugdíjast foglalkoztat.
Az egyéni járulékkötelezettségek összevonásra kerülnek július 1-től, így a biztosítottakat egységes, 18,5%-os tb kötelezettség terheli majd, a korábbi 4 külön járulék (nyugdíjjárulék, pénzbeli- és természetbeni egészségbiztosítási járulék, valamint munkaerőpiaci járulék) helyett. Néhány speciális juttatás esetében – így például gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, ápolási díj, stb. – csak 10% nyugdíjjárulék fizetendő. Ennek következtében:
A feladatukat megbízás keretében ellátó személyek, a nem főfoglalkozású társas és egyéni vállalkozók, valamit a biztosított mezőgazdasági őstermelők járulékfizetési kötelezettsége 17%-ról 18,5%-ra nő. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a 2024. július 1. utáni időszak tekintetében álláskeresési járadékra is jogosultságot szereznek.
Az összevonásra kerülő járulékok miatt a jövőben a családi járulékkedvezmény a teljes, 18,5%-os tb járulékkal szemben érvényesíthetővé válik. Ez magasabb kedvezményalapot jelent, hiszen jelenleg a 1,5%-os munkaerőpiaci járulékkal szemben nem érvényesíthető a családi járulékkedvezmény.
Bevezetésre kerül a járulékfizetési alsó határ. Ez alapján a munkaviszony keretében foglalkoztatott személyek esetén is a tb járulékot legalább a minimálbér 30%-a után kell majd megfizetni, akkor is, ha a foglalkoztatott tényleges jövedelme ennél alacsonyabb. Ez a rendelkezés különösen a részmunkaidőben foglalkoztatott személyeket érintheti és esetükben a rendelkezés következtében a járulékalap eltérhet a személyi jövedelemadó alapjától. E rendelkezés a szociális hozzájárulási adóról szóló törvénybe is átvezetésre kerül.
Leave a Reply